XV. századi híres festők, világhírű festőművészek
Benned is felmerült már a kérdés, hogy vajon mitől váltak a XV. századi festőművészek híressé? Ha szeretnél választ kapni, akkor olvasd el a Híres festőkről összegyűjtött néhány információnkat!
Sandro Botticelli
Sandro Botticelli (Firenze, 1445. március 1. – 1510. május 17.) itáliai olasz festő, a korai reneszánsz, quattrocento idején a firenzei iskola legjelesebb képviselője. Leghíresebb képe, a Venus születése, és még sok szép hasonló, nőies és lágy formát alkotott. Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a „férfias” jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílus alakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek.
Leonardo da Vinci
Leonardo da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) olasz, akkor még itáliai származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.. A művész egyéniségként és lélektanilag is elemezve ábrázolta képein a szereplőket. Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere.
Leghíresebb képe, a Venus születése, és még sok szép hasonló, nőies és lágy formát alkotott. Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a „férfias” jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílus alakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek.
Michelangelo Buonarroti
Michelangelo Buonarroti (Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amely Leonardo és Raffaello műveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, egyedi alkotásokat eredményezett.
Raffaello Sanzio
Raffaello Sanzio (Urbino, 1483. április 6. — Róma, 1520. április 6.) itáliai olasz reneszánsz kori festő és építész. Rafaello a cinquecento egyik kiemelkedő alakja. Raffaello az alakokat megfosztotta a korábban divatos testtelenségüktől és átszellemültségüktől. Leonardo és Michelangelo művei sokszor komorak, titokzatosak voltak, Raffaello nyugodtabb, barátságosabb stílusra törekedett. Önálló stílusú mesterként főleg Madonna-képeket alkotott. Raffaello egyedi és bájos, bámulatos stílusa miatt a festők fejedelme volt, megválasztották a festők fejedelmének.
Tiziano Vecellio
Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, 1485 – Venezia, 1576. augusztus 27.) itáliai olasz, a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Veronese, Tiziano, Tintoretto tagja. Munkásságuk együttesen reprezentálja a velencei festészet legragyogóbb korszakát. Első nagyszabású munkája az Égi és földi szerelem, valamint a Mária mennybemenetele című oltárkép. Életrajzírói szerint jó modorú, vonzó férfi és jó társalgó volt, több hercegi udvaar is versengett érte. Élete utolsó éveiben látása megromlott, de a festést akkor sem hagyta abba, utolsó korszaka már átvezet a manierizmusba.
